A kifinomult technológia átfogó korrózióvédelmet biztosít

Az alapanyagot 50 és 1200 g/m2 közötti cinkbevonatú horganyzott acélszalaggá dolgozzuk fel, ami 3,5 µm és 84 µm közötti cinkbevonatvastagságnak felel meg. Ennek során a mérettűréseket és az acélminőségeket pontosan az ügyfeleink igényeihez igazítjuk. Laposacél-feldolgozó telephelyeinken nagy teljesítményű hasítósorokkal rendelkezünk, amelyeken 0,95 és 6,00 mm közötti szalagvastagságokat dolgozunk fel 20 és 1650 mm közötti szélességben.

A tűzihorganyzó üzemek szállítási programjairól részletes információkat a jobb oldalon talál.

A "tűzihorganyzás" az acélfelületek fémbevonását jelenti olvasztott cinkfürdőbe (kb. 450 °C-on) való merítéssel. Különbséget kell tenni a nem folyamatos, darabos horganyzás és a folyamatos szalaghorganyzás között. Ez utóbbi eljárást használja a Wuppermann tűzihorganyzott szalagacél előállítására.

Az acélt azért tűzihorganyozzák, hogy megvédjék az anyagot a korróziótól (rozsdától). Normál körülmények között a vékony cinkréteg több évtizedig képes védeni az acélt. A versenyképes gyártási költségek, a tartósság és a nagyrészt karbantartásmentes tűzihorganyzott felületek nagyon gazdaságossá teszik ezt a korrózióvédelmi eljárást. Ez egyben az értékes nyersanyagforrások és ezáltal a környezet és az éghajlat védelmét is szolgálja

A folyamatos tűzihorganyzás során az előzetesen megtisztított, végponttól kezdőpontig hegesztett acélszalagot folyamatosan vezetik át az olvadt cinkfürdőn. A folyamat során az acélfelületet mindkét oldalon egyenletesen nedvesítik cinkkel. Közvetlenül a cinkfürdő után a lecsiszoló fúvókák biztosítják az állandó rétegvastagságot és az optikailag homogén felületi struktúrát. A környezeti hőmérsékletre lehűtött és tartósítószeres felületkezeléssel ellátott horganyzott széles acélszalagot végül a kívánt hosszúságúra vágják, gyűrű alakú "tekercsekbe" csévélik, és kiszállítják a megrendelőnek.

A cink nagyon jól védi az acélt a korrózió ellen. A horganyzott alkatrész felületén az időjárás hatására úgynevezett passziváló réteg képződik. Ez egy felső réteg, amely védi az anyagot. azonban a szél és az időjárás idővel elkoptatja. Ezt a réteget az alatta lévő cink folyamatosan képes megújítani, amíg teljesen el nem fogy. A horganyzott anyag a mechanikai sérülések (pl. karcolások) korróziójától szintén védve van. Az elemek elektrokémiai feszültségsorozata alapján a cink a vashoz vagy acélhoz képest "kevésbé nemes" fém, és csak bizonyos körülmények hatására oldódik, úgymond "feláldozza" magát, és így megvédi az alapanyagot, magát az acélt a sérült területeken.

A tűzihorganyzott acél akkor kezd rozsdásodni, amint a rajta lévő cinkréteg teljesen elhasználódik. A legtöbb felhasználási területen ez csak évtizedes használat után következik be. Általánosságban elmondható, hogy minél vastagabb a tűzihorganyzott acél cinkbevonata, annál korrózióállóbb, azaz annál tovább marad rozsdamentes. A korrózióvédelmi hatás időtartama ezért nagy mértékben függ a cinkbevonat vastagságától. Egy másik jelentős befolyásoló tényező a légköri környezeti feltételek, amelyeknek az anyag ki van téve.