A Wuppermann horganyzási eljárás akár 54%-os CO2-megtakarítást eredményez a piaci szabványhoz képest

Leverkusen, 06.02.2023 – A Wuppermann csoport megbízta a neves Fraunhofer Környezetvédelmi, Biztonsági és Energetikai Intézetet (UMSICHT), hogy értékelje újra a Wuppermann csoport heat-to-coat eljárással történő szalaghorganyzási technológiájának környezeti hatásait a hagyományos hideg szalaghorganyzási eljáráshoz képest. A tanulmány most már a csoport legújabb, magyarországi telephelyén található galvanizáló üzemére is kiterjed, valamint a csőgyárak esetében is először végezték el ezt a vizsgálatot.

Ennek érdekében a Fraunhofer UMSICHT üzletfejlesztési vezetője, Jochen Nühlen által vezetett csoport a DIN EN ISO 14040 szabvány alapján elkészítette az életciklus-értékelést, és a környezeti hatásokat a tűzihorganyzott acélszalag tonnánkénti CO2-egyenértékében (t CO2 -egyenérték/t) tonnában kifejezve értékelte. Az eredmény: a legutóbbi, 2018-as bázisévre vonatkozó tanulmány óta hozott intézkedések hatásosnak bizonyultak. A CO2 kibocsátás előnye a Wuppermann-eljárás esetében akkor jelentkezik, amikor a horganyzott melegen hengerelt szalag és a horganyzott hidegen hengerelt szalag alkalmazási területei átfedik egymást - amikor a hidegen hengerelt és a melegen hengerelt acél használata egy alkalmazásban technikailag egyaránt lehetséges.

A horganyzási folyamat, beleértve az utókezelést és a cinkelést is, 0,080 t CO2 ekv./t kibocsátást okoz a hollandiai Moerdijk telephelyen (WSN). A referenciafolyamat kibocsátási értéke 0,173 ekv./t CO2. Ez 54%-os CO2 megtakarítást jelent. Az ausztriai Judenburgban (WA) 0,089 t CO2 ekv./t CO2 kibocsátás keletkezik, ami 49%-os előnynek felel meg. A
(WH) győri telephelyén a CO2 kibocsátás 0,116 t CO2 ekv./t, ami 33%-os csökkenés. Ez magában foglalja a cink előállításából és a felhasznált villamos energiából származó kibocsátást is. A melegen hengerelt szalag alapanyagának környezeti hatása nem szerepel ebben az elemzésben.

A hollandiai Moerdijk telephelyen mért nagyon alacsony érték egyik fő oka a fajlagos energiafogyasztás csökkentésére irányuló számos intézkedés mellett az európai származási bizonyítványokon alapuló szélenergiából származó villamos energiára való átállás. Ennek az az oka, hogy a Wuppermann-eljárásból származó CO2 kibocsátáshoz a legnagyobb mértékben - és így a további kibocsátáscsökkentés legfontosabb eszköze is - az integrált pácoláshoz és horganyzáshoz szükséges elektromos energia járul hozzá. Az egyik legnagyobb különbség a hagyományos hideghorganyzással szemben: a Wuppermann a hagyományos eljárással ellentétben nem használ fosszilis tüzelőanyagokat, hanem kizárólag elektromos áramot használ a fűtéshez. A Wuppermann el tudja kerülni az energiaigényes újrakristályosítási folyamatot, ezért az eljárás maximális hőmérséklete 750 °C helyett 450 °C körül van. Ezenkívül az alapanyag nagy részét hajón szállítják, ami szintén pozitív hatással van a CO2 kibocsátásra.

Az ausztriai Judenburg telephelye szintén nagyon alacsony értéket tud felmutatni a víz- és szélenergiából származó villamos energia felhasználásának köszönhetően. Magyarországon a 2022-ben üzembe helyezett fotovoltaikus erőmű szintén hozzájárul a jó értékhez. Különösen a két, zöld villamos energiával ellátott telephelyen a cink környezeti hatása lényegében ugyanaz marad, ami a számított CO2 kibocsátások mintegy 90%-át teszi ki. A cink előállítása és eredete ezért jelentős szerepet játszik a horganyzott termékek üvegházhatású gázkibocsátásának további csökkentésében.

Figyelembe véve a horganyzott acélszalag termelési volumenét az egyes telephelyeken, ez 2022 egészére vonatkozóan összesen mintegy 60 000 tonna CO2- megtakarítást eredményez. Az ügyfelek a Wuppermann Csoport honlapján található CO2 kalkulátor segítségével kiszámíthatják egyéni megtakarításaikat.

"A Fraunhofer UMSICHT mintegy három évvel ezelőtti első tanulmányának köszönhetően már tudtuk, hogy a különleges heat-to-coat eljárásunk kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a piacon általánosan használt galvanizálási eljárások. Most örömmel látjuk, hogy a meghozott intézkedések meghozzák a kívánt hatást és növelik versenyelőnyünket" - mondja Karsten Pronk, a Wuppermann Staal Nederland B.V. műszaki ügyvezető igazgatója.

Alacsony CO2 kibocsátás a csőgyártásban is

A most először vizsgált csőgyártó létesítmények is alacsony CO2 kibocsátással büszkélkedhetnek a gyártási folyamat során. A két osztrák telephely, Altmünster és Judenburg is részesül a víz- és szélenergiából származó villamos energia beszerzéséből, valamint a fotovoltaikus rendszerek segítségével történő saját villamosenergia-termelésből. A DIN EN ISO 14040 szabványon alapuló életciklus-értékelés a környezeti hatást a csőgyártási folyamat éghajlati hatásaként veszi figyelembe, a hosszirányban hegesztett acélcső tonnánkénti CO2 -egyenértékében tonnában kifejezve (t CO2 -egyenérték/t). Judenburgban (Ausztria) a csőgyártás során 0,014 t CO2 -ekv./t, Altmünsterben (szintén Ausztria) 0,042 t CO2 -ekv./t, Małomicében (Lengyelország) pedig 0,070 t CO2 -ekv./t keletkezik. A két osztrák üzem közötti különbség két fő oka a szállítás és a csomagolás módja. Ez az elemzés nem tartalmazza a melegen hengerelt szalag, illetve a pácolt vagy horganyzott melegen hengerelt szalag környezeti hatását.

"Az életciklus-értékelés lehetővé teszi számunkra, hogy fontos információkat nyújtsunk ügyfeleinknek a csőgyártásunk CO2 lábnyomáról. Ugyanakkor segít azonosítani azokat a cselekvési területeket, amelyekkel tovább csökkenthetjük a cső- és profilgyártás területén a környezetre gyakorolt hatásunkat" - foglalja össze Hubert Pletz, a Wuppermann Austria GmbH ügyvezető igazgatója.

"A gyártási folyamataink során a CO2 kibocsátás elkerülése kulcsfontosságú megkülönböztető tényező, ezért mostantól stratégiánk szerves részét képezi - azzal az egyértelmű céllal, hogy a lehető leghamarabb elkerüljük az összes közvetlenül általunk okozott kibocsátást" - teszi hozzá Johannes Nonn, a Wuppermann AG igazgatótanácsának szóvivője.

A környezeti hatástanulmányról további információk itt találhatók.